Alvászavar
Az alvás egy kőbe vésett életműködés, ami nagyon sok biológiai és pszichológiai tényező függvénye. A természet – pont azért, mert életfontosságú életfolyamat – többszörösen túlbiztosította, és mire valakinél ez tartósan zavart szenved, egész biztosak lehetünk benne, hogy nagyon sok, az alvással kapcsolatban érintett résztényező megzavart működése felelős a kialakult problémáiért. Ilyenkor már csak az egész probléma rendszerszintű kezelése hozhat tartós megoldást.
A horkolás oka a felső légutak szűkülete. ami ha folyamatos, akkor súlyos oxigén ellátottsági problémákat (apnoe), vérnyomás ingadozásokat, és szívritmusbeli és hormonális zavarokat okozhat. Az agy vérellátottsága egyértelműen csökkent, másnap ez okozza a jelentkező tünetek nagy hányadát.
Minden második embernél előfordult már, hogy csikorgatta a fogát, de egyes felmérések szerint még ennél is durvább a helyzet. A felnőtt lakosság 50-95%-a bajlódhat fogcsikorgatással
Az éjszakai lábgörcs széles körben elterjedt jelenség, a felnőttek 60 százaléka megtapasztalta már a hirtelen fellépő kínzó lábfájást. Pontos magyarázat egyelőre nincs rá, hogy mi áll a hátterében, ám kis odafigyeléssel lehet csökkenteni előfordulásának gyakoriságát.
Már 6 órával az elalvás előtt elfogyasztott koffein is jelentősen befolyásolja az alvás minőségét, kitolja az elalvási időt és az ember kevésbé kipihenten ébred másnap reggel.
Ha nem tudunk aludni, akkor annak súlyos következményei lehetnek. Az alvás alatt regenerálódik a szervezetünk, sejtszinten épülünk újjá, mind mentálisan, mind pedig fizikai szinten újulunk meg az alvás hatására.
A modern életvitel (számítógép előtt görnyedés, hosszas ülőmunka, hanyag testtartás) miatt a zsugorodott, túlerőltetett izmokat tehermentesíteni kell, hogy az egészséges nyaki lordózis létrejöjjön.
A Bechterew-kór a gerincet felépítő ízületek, valamint a keresztcsonti ízületek egy idült gyulladásos betegsége, amely néhány év alatt súlyos mozgáskorlátozottságot idézhet elő.
A hiperszomnia az össz-alvásidő jelentős megnövekedését jelenti. Hiperszomnia alatt az alvás teljes idejének legalább 25%-os növekedését értjük, amely legalább néhány napon át tart.
Tíz-tizenkét éves kor körül megváltozik az alvási mintázat. Az elálmosodásért felelős hormon, a melatonin csak 22-23 óra körül kezd el termelődni, azaz két órával később, mint a kisiskolásoknál. Szóval valószínűleg nem füllent a felső tagozatos, középiskolás diák mikor este 10-kor arról próbálja a szüleit győzködni, hogy ő még nem álmos.
