Tíz-tizenkét éves kor körül megváltozik az alvási mintázat. Az elálmosodásért felelős hormon, a melatonin csak 22-23 óra körül kezd el termelődni, azaz két órával később, mint a kisiskolásoknál. Szóval valószínűleg nem füllent a felső tagozatos, középiskolás diák mikor este 10-kor arról próbálja a szüleit győzködni, hogy ő még nem álmos.

A később beinduló melatonintermelés mellett a kamaszokat akadályozza az alvásban a lefekvés előtti számítógépezés, a tévézés, hogy a telefonjukat alvás közben sem kapcsolják ki, valamint hogy sok tini szemében a korai fekvés nem menő.

A kamaszok sokszor még az ágyban is chatelnek vagy facebookoznak, és amikor végre abbahagyják, a felajzott állapotuk miatt akkor is sokáig tart, míg álom jön a szemükre. Persze ilyenkor azután jóval nehezebb a felkelés is.

Közismert jelenség, de kutatások is alátámasztják, hogy a kialvatlan gyerek nem teljesít a képességeinek megfelelően, koncentrációs nehézségekkel küzd, hangulata ingadozó, sokszor ingerült, impulzív, ingerlékeny, és egy nem kipihent gyereknek az önkontrollja is gyengébb.

Serdülők esetében a szülők feladata leginkább az, hogy „menővé” tegyék az alvást, vagyis a gyerek ismerje fel, milyen előnyei származnak abból, ha kialussza magát, és azt is, hogy az alvás hogyan hat a hangulatára, érzelemvilágára, testsúlyára, iskolai eredményére.

Ha szükség van egy kényelmesebb matracra, szebb hálószobabútorra, amellyel hozzá tudunk tenni az iskolai teljesítményhez, állunk rendelkezésre 3 budapesti üzletünkben: matracasz.hu