Poratka - A rejtőzködő hálótárs

Mi is az a házipor allergia?

A házipor-allergiát, vagy más néven porallergiát kiváltó ok valójában nem a házipor, és nem is elsősorban a poratka hanem annak elhalt váza illetve mikroszkopikus beszáradt ürüléke, mely a méreteinek köszönhetően könnyen száll illetve kavarog a levegőben. Ezen mikroszkopikus szemcséket belélegezve vagy ezekkel érintkezve keletkeznek az allergiás tünetek az arra érzékeny illetve asztmában szenvedő embereknél.

Mik a tünetei?

A lakáson belüli allergének közül a légúti allergiát leggyakrabban a poratka okozza. Gyakran felelős az orr nyálkahártyájának és a szem kötőhártyájának gyulladásáért, az allergiás nátha, asztma kialakulásáért. Ezek tünetei az erős könnyezés, szemvörösség, -viszketés, orrfolyás vagy -dugulás, tüsszögés, szájpad-viszketés.

Bőrünkkel érintkezve is okozhat kellemetlen tüneteket. Csalánkiütés szerű és különféle ekcémás elváltozás. Vöröses, általában száraz felületű foltok jelennek meg. Ezen tünetek főleg éjszakai alvás során vagy hajnalban jelentkeznek, mivel a legtöbb allergén az ágyneműben található, és ilyenkor találkozik bőrünk a tüneteket okozó elemekkel.

Sajnos egyre nagyobb az allergiás betegek száma a sok stressznek, vegyszereknek illetve legyengült immunrendszernek köszönhetően.


Mikor és hol fordul elő a poratka?

A rendkívül kicsi kb. 0,3 mm hosszú, poratkák leginkább a pókfélékkel állnak közeli rokonságban, és az ember elhalt, lehullt hámsejtjeivel táplálkoznak. Ebből kifolyólag leginkább ágyneműnkben, párnánkban, matracunkban, esetleg kárpitos bútorainkban fordulnak elő nagy mennyiségben. Persze lakásunk egyéb "porfogó" tárgyaiban is megbújhatnak mint pl. szőnyegekben függönyökben, plüssállatok szőrméjében, falvédőben, vagy akár a textil lámpaernyőn. Természetesen az ágyunk az egyik leginkább problémás terület a sok hámsejt, a magas páratartalom és a viszonylag magas hőmérséklet miatt. Egyetlen védelem nélküli matracban akár 10 millió poratka is élősködhet.


Késő tavasszal, nyár végén illetve kora ősszel szaporodnak el leginkább, mert a lakások levegőjének nedvességtartalma ilyenkor a legnagyobb a fűtés hiánya miatt. Ősz vége felé és télen a fűtött lakásokban a poratkák számára kedvezőtlen alacsonyabb páratartalomnak köszönhetően számuk nagy mértékben lecsökken. Vannak példányok amik túlélik ezt az időszakot is ha a számukra megfelelő körülmények naponta akár csak néhány órán keresztül is fennállnak  (pl. az ágyunk melege). Gyakran mi is hozzájárulunk fennmaradásukhoz többek között azzal, hogy rögtön beágyazunk felkelés után. Az éjszakai alvás során a 3-5 dl kipárolgott nedvességet az ágyneműnk, matracunk magába szívja , majd mi ezt letakarjuk ideális párás környezetet teremtve az atkáknak és az Aspergillus Fumigatus nevű penészgomba számára. Ezért inkább érdemes reggel száradni hagyni az ágyneműt illetve a matracunkat ezzel jelentősen megnehezítve a poratkák fennmaradását. Az antiallergén anyagok használatával gyakoribb ágynemű mosással és az évente 4-5-ször történő matrachuzat mosásával a poratkák szaporodási képessége jelentősen csökkenthető. Sajnos egyéb módon is megfelelő körülményeket teremtünk szobánk zegzugaiban megbújó nem kívánatos betolakodók számára lakásunk túlfűtésével vagy túlpárásításával.


Ha már megtörtént a baj!

Ha a fent említett tünetek jelentkeznek, érdemes elmenni szakorvos, ahol a tünetek feltérképezésével esetleg alkaros bőrteszttel és/vagy vérteszttel felállítják a diagnózist és a helyzetnek megfelelően kezelik. A tünetek fajtájától függően többféle szakirányú vizsgáltra is el kell majd menni. Már létezik úgynevezett poratka allergia immunterápia, mellyel a tünetek hatékonyan mérsékelhetőek vagy akár teljesen megszüntethetők. Ez a fájdalommentes kezelés felnőtteknél és gyermekeknél is egyaránt sikerrel alkalmazható.

Mit lehet tenni a változásért?

Ahhoz hogy sikerrel tudjunk védekezni ellenük, meg kell ismernünk az atkák életműködését és a megfelelő ponton kell támadnunk.
Átlagosan 1,5 gramm hám válik le az emberi testről naponta. Ez a mennyiség nagyjából egy napi tápláléka kb. egymillió atkának. Ijesztő lehet az a tudat, hogy az egy-két éve használt párnánk súlyának kb 10%-át a már elhullott atkák és ürülékük teszi ki. Az atkák számára a frissen lehullot felhám önmagában amúgy emészthetetlen, sőt a benne található zsiradékok mérgezők. Szüksége van a szintén párás melegben tenyésző penészgombákra amik előemésztik és lebontják a felhám zsiradékait. Az így átalakult felhám már alkalmas táplálék számukra.
tudjuk róluk, hogy főleg magas páratartalmú környezetben érzik jól magukat olyan 17-25°C közötti hőmérsékleten.
Rövid ideig viszonylag jól tűrik a hideget kb. -20°C-ig képesek életben maradni. A nagy hőmérsékletet is elviselik, kb. 55°C felett pusztulnak csak el.
Egy atka átlagosan 3-4 hónapig él, és 50-300 közötti petét rak le élete során. A lerakott petékből a lárvák 8 nap múlva kelnek ki és életkörülményüktől függően 30-100 nap fejlődnek ivarérett példányokká.


A legfontosabb, hogy a tünetek csökkentéséhez az atkák számát jelentősen csökkentsük otthonunkban, hálószobánkban!

Környezeti tényezők:
Az efféle allergiás panaszok esetén nem árt ha a padlónk lehetőleg könnyen mosható. A legjobb a hézagmentesen záródó parketta vagy járólap.
A lehetőleg mellőzük a szőnyegeket mert a poratkák egyik kedvelt helye. Ha erre nincs lehetőségünk időnként használjunk atkairtó szert ún. akaricidek-et.
Inkább könnyű, műszálas anyagból készült függönyöket használjunk. A bútorunk inkább bőr illetve műbőrborítású legyen mintsem kárpitos.
A relatív páratartalmat lehetőségeinkhez mérten tartsuk 60 százalék alatt, a hőmérsékletet kb 20°C alatt a lakásban. Alaposan szellőztessünk ki naponta, főleg a hálószobánkban.
Továbbá az ágyneműnk helyes megválasztásával (pl. főzhető vagy legalább 60°C fokon mosható paplan, párna, matracvédő), megfelelő időközönkénti (kb hetente) tisztításával az allergiát kiváltó tényezők jól kordában tarthatók.
Jótékonyan hat nyáron ha az ágyneműnket rendszeresen napoztatjuk, mivel a napsugárzás elpusztítja az atkákat.
Ne engedjen be háziállatot a lakásba, főképp ne a hálószobába!
Gyermekünk esetében a plüssállatokat érdemes minimalizálni és lehetőleg ne hagyjuk éjszakára a gyermek ágyában. Sajnos az atkák nem válogatnak és ugyanúgy kedvelik a plüssállatok anyagát mint búvóhelyet. Szerezzünk be olyan állatkát gyermekünknek amit legalább 60°C fokon ki lehet mosni. Az alacsonyabb hőfokon mosható plüssfiguráknál az is jó ha hetente egyszer 10-12 órára berakjuk a hűtőszekrénybe vagy kirakjuk a napra akár az ágyneműnket. A -20 °C hőmérséklet és a napsugárzás egyaránt megöli az atkákat és utána már csak ki kell mosnunk, hogy az allergének is távozzanak belőle.


Takarítás:
Elengedhetetlen a rendszeres takarítás és porszívózás lehetőleg HEPA szűrős (High-Efficiency Particulate Air filter) porszívóval, mert a hagyományos porszívók porzsákján könnyen átjutnak az allergén mikroszemcsék és csak felkavarjuk őket a levegőben. A szűrőket se felejtsük el időközönként kitisztítani vagy lecserélni. Portörlésnél használjunk nedves törlőruhát, hogy ne kavarjuk fel az allergént tartalmazó port. Az eukaliptuszolaj köztudottan segít elűzni az atkákat. Elég alkalmanként 1-2 cseppet használni a törlőrongyon.



Segédeszközök berendezések:
Légszűrő berendezések használata a levegőben keringő allergének kiszűrésére. A légkondicionáló berendezésekkel a házon kívüli allergének, mint a pollenek, gomba spórák hatékonyan kirekeszthetők. Egyes berendezések a páratartalmat is csökkentik, ami kedvezőtlenül hat a poratkák és penészgombák számára.



Ezen praktikák együttes alkalmazása hatékonyan segíthet kordában tartani a poratka -féle allergének elszaporodását...